[ Pobierz całość w formacie PDF ]

jövendőbeli apósa ragyogó anyagi viszonyaiba.
Ruthnak alig volt valami kívánsága. Amikor egyszer a számára berendezendő szalonról
esett szó. Hans Rochus megkérdezte, hogy ezzel a helyiséggel kapcsolatban nincs-e
valamiféle óhaja.
De igen. Szeretném magammal vinni a zongorát, s ott felállíttatni. .
Hans Rochus csodálkozva pillantott a zongorára, amelynek a jelenléte most tűnt fel neki
először.
- Szereted·a zenét?
- Igen, zongoráztam.
- Még sohasem hallott-alak játszani.
- Idegenek előtt nem szívesen játszom.
- Idegenek előtt? - kérdezte Hans Rochus szemrehányóan.
Ruth elértette, és elpirult.
- Gyakrabban hallasz majd; mint szeretnéd.
Hans Rochus szenvedélyesen szerette a zenét, és irtózott minden kontárkodástól. Némi
borzongással gondolt arra, hogy valószínűleg Ruth is azon középszerű muzsikusok közé
tartozik, akikkel legnagyobb sajnálatára gyakran találkozott a társaságban. Ennek ellenére
udvariasan így szólt:
- Rochsbergben, a kertre nyíló teremben áll egy zongora, amelyen akkor szoktunk játszani,
ha vendégek vannak. Továbbá ott van még az édesanyámé, bár valószínűleg az évek során
lehangolódott. Valóban az lesz a legjobb, ha a zongorádat a te szalonodba tetetjük - mondta,
és hálásan gondolt a kastély vastag falaira.
- Nekem mindenesetre így lenne a legjobb - jegyezte meg Ruth, s majdhogynem ez volt az
egyetlen kívánsága. Peter Ravenport rendkívül tapintatosan viselkedett az ifjú gróffal, s így
jól megértették egymást Az idős úr nagyon büszke volt leendő vejére, s nemcsak azért, mert
Rochsberg grófnak hívták. A fiatalember jó szándéka, fáradhatatlan szorgalma tiszteletet
ébresztett benne. Elégedetten mondogatta magában, hogy a legszeretőbb apa sem találhatott
volna érdemesebb férjet a lánya számára.
Hilde Sonitheim és Kracht báró esküvője négy hét múlva volt esedékes. A két hölgy
lázasan készülődött. Kracht ajándékokkal halmozta el gyönyörűséges menyasszonyát, s azt
sem tudta, mivel bizonyítsa szerelmét. Hilde mosolyogva nyugtázta igyekezetét, mintha
mindez 'járna neki a szépségéért, de semmivel sem érzett többet a vőlegénye iránt. Éppen
ellenkezőleg. Minél inkább közeledett az esküvő annál jobban elhidegült tőle. Nem tudta
Wendlinget elfelejteni, Igaz, nem is akarta. A tiszt áthelyezését akarta kémi, mert alig tudta
elviselni, hogy Krachtot Hildével lássa. A lány azonban nem engedte. Azzal érvelt, hogy az
esküvő után férje birtokára költöznek, s attól kezdve úgysem találkozhatnak.
Wendling túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy ellentmondjon neki. A lopott boldogság
önfeledt pillanatai visszatartották. Valahányszor Hilde egyedül volt otthon, ő megjelent, s
rövid percekre elfelejtették, hogy a sorsuk elválásra lemondásra kárhoztatta őket.
Egyikük
sem
sejtette,
hogy
a
szobalány
kihallgatja
őket.
Különben
Hilde
elővigyázatosabban bánt volna Mallyval, és nem bosszantotta volna gőgjével és
igazságtalanságával.
Hans Rochus ritkán tette tiszteletét, mert ha a városban járt, mindig sok elintéznivalója
akadt. A tábornokné egy napon levélben kérte, hogy keresse fel. A lánya esküvőjével
kapcsolatban akart néhány dolgot megbeszélni. A napokban szándékoztak szétküldeni a
meghívókat, és mindenféle ünnepséget terveztek. Ebben kellett volna Hans Rochusnak
segítenie.
Arról is értesítette a levél, hogy Kracht néhány napra a birtokára utazott, hogy előkészítse a
jövendőbeli űrnő bevonulását. Ezért Hans Rochus meglehetősen csodálkozott, hogy Kracht
éppen akkor hajtott el a hölgyek háza elől, amikor Ő megérkezett. Rákiáltott barátjára, de az
fel sem nézett, csak fáradtan az ülésre hanyatlott.
A lépcsőn a sápadt, zavart Wendlinnel futott össze. A férfi gépiesen viszonozta az
üdvozlését, és elsietett. Béníto érzés lett úrrá Hans Rochuson, rosszat sejtett.
Lassan haladt felfelé a lépcsőn. Mally nyitott ajtót. Kérdésére, hogy itthon van-e a
tábornokné, nemmel válaszolt. Hans Rochus tétován nézett a szobalányra, aki erre
csúfondárosan elfintorodott. A fiatalembernek eszébe jutott, hogy a múltkor, amikor Hildét és
Weridlinget bizalmasan összebújva találta, Mally gyorsan, bejelentés nélkül engedte be ót a
szalonba. Csak nem a váratlanul érkezett Krachtot eresztette be ma bejelentés nélkül? Hans
Rochusnak a fejébe szállt a vér.
- Jelentsen be a nagyságos kisasszonynak! - szólt ridegen. [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • blacksoulman.xlx.pl
  •  

    Powered by WordPress dla [Nie kocha siÄ™ ojca ani matki ani żony ani dzieca, lecz kocha siÄ™ przyjemne uczucia, które w nas wzbudzajÄ…]. • Design by Free WordPress Themes.